Most következzenek, a nukleáris homály részletei. Ami tény: jelenleg 21 reaktor épül a világban, értesülhettünk Steve Thomas előadásából.
Kelet-Európában és a volt Szovjetunióban az atomerőművi beruházásoknak legfőbb motivációja, hogy energiahiány van, szeretnének exportálni, ezáltal pénzhez jutni (Hé, van egy erőművünk, nosza, keressünk vele egy kis pénzt - érzékeltette Thomas az atomlobbi attitűdjét), de emögött a burok mögött el nem készült, félbehagyott épületek állnak. További motiváció az orosz gáztól való függést csökkentése.
Vajon milyen lehet azoknak a be nem fejezett erőműveknek az állaga, amelyekben az alapanyagokat 25 éve tárolják, milyen a 25 éve elvégzett munka minősége, milyen szabványoknak felelnek meg? Nem lehet tudni, hogy a betonalap minősége megfelelő-e.
A részletek:
A Bulgáriában tervezett üzemet négy év munka után befejezték, szerintük 45 százalékos készültségben van, de ez sajnos téves, mert nem azt jelenti, hogy 55 százaléknyi pénzre van szükség a befejezéshez, mondta Thomas, mert a technológia fejlődése következtében, ez sokkal többre rúghat.
Szlovákiában épülő félben van, Romániában 5 öt rendeltek meg, amelyből kettőt befejeztek, a többinek még csak előkésztették a helyszínt. Kérdés, hogy milyen tervek alapján?
Oroszországban 4-et épitenek.
Az USA-ban Bush erősen nekikezdett a nukleáris reneszánsz alapjainak megteremtéséhez, de miután 1975 után 65 megrendelést töröltek, Bush támogatást ígért. A kongresszus 15 milliárd dollárra adott felhatalmazást, ami 3-4 milliárd eurót jelent reaktoronként, de hiába a lehetőség, hat éve senki sem akar új reaktort, mert a nukleáris ipar 100 százalék garanciát akar arra, hogy ha a beruházási költségek nem térülnek meg, az adófizetők fizessék.
Angliában visszajött az atomenergia bosszút álllni, mondta Tony Blair, de szerényebbnek kellene lennie. 2021-ben lesz az első és 2026-ra épülhet még néhány reaktor, de ez meglehetősen szerény adat.
3 milliárd euróra becsülték a finn erőmű beruházási költségét, igaz, a finn meglehetősen egyedi eset, például infláció alatti kamatra kapott 2 milliárd eurót, és olyan igéretek is elhangzottak, hogy az energiát minden áron megvásárolják, ami minden piaci racionalitással szembe megy. A finnek is látják az erőművi beruházás hátulütőit, 50 százalékkal meghaladták a költségeket, két éve késlekedik, a büntetés elérte a plafont.
