HTML

Az atomenergia esélye a XXI. században

Nemzetközi konferenciát szervez az Energia Klub április 23-án szerdán, Budapesten, a nukleáris energia egyre több országban felismert és szinte megoldhatatlan problémát okozó árnyoldalairól.

Friss topikok

Linkblog

Archívum

Vége lett a konferenciának

2008.04.23. 14:11 salamon

Mindenki nagyon helyes volt, egy csomó dolgot elmondtak, amire sajnos nem tudtam figyelni, mert ideért az atomlobbi, és őket kellett kordában tartanom. A közvetitést befejeztük, viszlát.

4 komment

Ki tudja, megéri-e?

2008.04.23. 14:09 salamon

Elveszi az erőforrásokat a kutatások elől, a megújuló kutatások elől. Ahhoz hogy mérlegeljük, hogy megéri-e vagy sem, nincs elegendő információ, nagyon konfúz képet mutató költségelemzések vannak - mondta Kardos Péter.

3 komment

A globális felmelegedéshez

2008.04.23. 13:53 salamon

Különféle ábrákat mutogat Kardos Péter, aki az Energia Klub munkatársa, és azt magyarázza, hogy az atomenergia nem fenntartható. Egy probléma kezelésével újabbat generál, pusztán technológiai választ ad, ami nem elegendő.

7 komment

Ausztriában nincs is atomerőmű

2008.04.23. 13:26 salamon

Az atomlobbi átvette az irányitást a gépem felett, ezért töröltem egy posztot. Elárulom a tisztesség kedvéért, az állt benne, hogy osztrákok mit csinálnak az atomerőművükkel. De nincs is atomerőművük, vagyis van, de nem működik. :(

14 komment

Ne kapj tüdőrákot!

2008.04.23. 13:15 salamon

Mikrogrammnyi plutonium tüdőrákot okoz, amiből az következik, hogy néhány kilogram esetében az emberiség elpusztulhat, mondta Kromp, aki szerint sem életszerű a feltételezés, de jelzés, hogy ennek az anyagnak nem szabad a levegőbe jutnia. Hogy meddig? Évmilliókig. Siralmas.

9 komment

Lebben a fátyol

2008.04.23. 11:40 salamon

Most következzenek, a nukleáris homály részletei. Ami tény: jelenleg 21 reaktor épül a világban, értesülhettünk Steve Thomas előadásából.

Kelet-Európában és a volt Szovjetunióban az atomerőművi beruházásoknak legfőbb motivációja, hogy energiahiány van, szeretnének exportálni, ezáltal pénzhez jutni (Hé, van egy erőművünk, nosza, keressünk vele egy kis pénzt - érzékeltette Thomas az atomlobbi attitűdjét), de emögött a burok mögött el nem készült, félbehagyott épületek állnak. További motiváció az orosz gáztól való függést csökkentése.

Vajon milyen lehet azoknak a be nem fejezett erőműveknek az állaga, amelyekben az alapanyagokat 25 éve tárolják, milyen a 25 éve elvégzett munka minősége, milyen szabványoknak felelnek meg? Nem lehet tudni, hogy a betonalap minősége megfelelő-e.

A részletek:

A Bulgáriában tervezett üzemet négy év munka után befejezték, szerintük 45 százalékos készültségben van, de ez sajnos téves, mert nem azt jelenti, hogy 55 százaléknyi pénzre van szükség a befejezéshez, mondta Thomas, mert a technológia fejlődése következtében, ez sokkal többre rúghat.

Szlovákiában épülő félben van, Romániában 5 öt rendeltek meg, amelyből kettőt befejeztek, a többinek még csak előkésztették a helyszínt. Kérdés, hogy milyen tervek alapján?

Oroszországban 4-et épitenek.

Az USA-ban Bush erősen nekikezdett a nukleáris reneszánsz alapjainak megteremtéséhez, de miután 1975 után 65 megrendelést töröltek, Bush támogatást ígért. A kongresszus 15 milliárd dollárra adott felhatalmazást, ami 3-4 milliárd eurót jelent reaktoronként, de hiába a lehetőség, hat éve senki sem akar új reaktort, mert a nukleáris ipar 100 százalék garanciát akar arra, hogy ha a beruházási költségek nem térülnek meg, az adófizetők fizessék.

Angliában visszajött az atomenergia bosszút álllni, mondta Tony Blair, de szerényebbnek kellene lennie. 2021-ben lesz az első és 2026-ra épülhet még néhány reaktor, de ez meglehetősen szerény adat.

3 milliárd euróra becsülték a finn erőmű beruházási költségét, igaz, a finn meglehetősen egyedi eset, például infláció alatti kamatra kapott 2 milliárd eurót, és olyan igéretek is elhangzottak, hogy az energiát minden áron megvásárolják, ami minden piaci racionalitással szembe megy. A finnek is látják az erőművi beruházás hátulütőit, 50 százalékkal meghaladták a költségeket, két éve késlekedik, a büntetés elérte a plafont.

36 komment

A nukleáris energia visszatért, és bosszút áll?

2008.04.23. 11:38 salamon

Steve Thomas szerint az új erőművek beruházásánál a tervekbe vetett optimizmus nem pedig az eddigi tapasztalatok határozzák meg a beruházási kedvet. Ha ez sem lenne elég a döntéshozók folyamatosan olyan kalkulációknak hisznek, amelyek elkészítését a nukleáris iparban erősen érdekelt szervezetek késztettek.

Ami az új építkezések kalkulációjára jellemző, hogy eddig nagyon kevés megrendelés érkezett, ezért kevés a viszonylag új technológiai tapasztalat, az újakról nem lehet tudni, sem az indiai és kinai, de még a francia erőművek háttere is titok homályába vész.


1 komment

Miért nincs nukleáris reneszánsz?

2008.04.23. 10:28 salamon

Gazdasági okai lehetnek annak, hogy még Kína, amely a világ legerőteljesebben fejlődő gazdasága, mégsem tud olyan mértékben beruházni az iparba, mint például húsz évvel ezelőtt Franciaország.

Miért?

A kormányok egyre kevésbé bíznak a nukleáris  iparban: az ipar képviselői eddig folyamatosan alábecsülték a költségeket, és a megtérülési kalkulációk is bizonytalanná váltak. Továbbá egyre kevesebb a szakember. Az uránkészletek nem elegendőek, másodlagos források nem bírják az igényeket, ezért újabb bányákat kellene nyitni, az atomenergia a liberalizált piacon nem versenyképes.

2 komment

A nukleáris reneszánszról

2008.04.23. 10:18 salamon

2030-ig kétszáz nukleáris erőművet kell leálltani. Ma az erőművek átlagéletkora 24 év. Az Európai Unióban jelenleg két erőművet építenek, az épülő reaktorok túlnyomó többségét Ázsiában építik, a legambiciózusabb tervekkel Kína rendelkezik, mondta bevezetőjében Perger András, az Energia Klub munkatársa.

1 komment

Tudta-e ön?

2008.04.23. 10:12 salamon

A világon 439 nukleáris erőmű működik, amik 371, 7 GW termelést adnak. Ez a világ energiatermelésének 9 százalékát adja.

3 komment

Az atomenergia esélye

2008.04.23. 10:08 salamon

Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy kor, amelyben olyan csodálatos dolgok történtek, hogy az ember már követni sem tudta a változásokat. Ezt a kort el is nevezték "rohanó világunknak". Rohanó világunkban óriási energiaigényre volt szükség, ezért az emberek mindenből elkezdtek energiát késziteni, és miközben már az utolsó fákból is gyújtós csináltak, felfedeztek valamit, ami nem volt sem büdös, sem füstöt nem csinál, és nagyobb rombolással sem járt együtt.

A nukleáris energiáról van szó, amely, ha Asimovnak hinni lehet, még évezredek múlva is az egyik legfontosabb energiaforrás lesz. Igaz, hogy eközben a föld elpusztul, pontosabban lakhatatlanná válik, de erről a robotok tehetnek majd, nem mi. Mindezt csak azért tartottam fontosnak elöljáróban tisztázni, hogy ne vádoljanak elfogultsággal.
 
Az Energia Klub a csernobili nukleáris katasztrófa 22. évfordulójára időzitve arra tesz kisérletet, hogy eloszlassa a homályt, amely a nukleáris energia felhasználása közül kialakult.

Veszélyes? Ártalmatlan? Olcsó? Drága?
 

1 komment

Csernobil 22 éve

2008.04.22. 12:19 salamon

Szombaton azokra a milliókra emlékezünk, akiknek életét tönkre tette a csernobili atomerőmű. Bővebben

1 komment

Konferencia az atomenergia esélyéről

2008.04.22. 12:11 salamon

Az atomenergia az olcsóság-tisztaság-biztonság szentháromságának ígéretére épült. Mára azonban egyértelművé vált, hogy az ígéreteket nem váltotta be. Az olcsóság már a múltban sem volt igaz. Az ígért tisztaságra a halmozódó hulladékhegyek vetnek árnyékot.

A biztonságra Csernobil tragédiája emlékeztet. A nukleáris ipar most megújult erővel hirdeti a fenti ígéreteket, a klímaváltozás elleni küzdelem letéteményesének szerepében tetszelegve, gőzerővel hangoztatja a „nukleáris reneszánsz" eljövetelét - olvasható az Energia Klub legújabb kiadványában, amelyet a csernobili katasztrófa évfordulójára időzített nemzetközi konferencián mutatnak be a nyilvánosságnak.

A kiadvány annak apropóján száll szembe az atomlobbi által terjeszett ígérethármassal, hogy a parlament döntött az ország 2020-ig terjedő időszakának energiapolitikai tervezetéről. Ebben a jövőben az ország energiallátásában a nukleáris energia bővítését, új atomerőmű építését tervezik. A több évtizedes technológiával rendelkező paksi erőmű üzemidejének végéhez közeledik, a felújítás hatalmas összegbe kerül, és óriási rizikót rejt toldozgatása-foltozgatása.

Magyarországéhoz hasonló problémákkal néz szembe számos külföldi ország is, amelyeknek atomprogramját alkotó atomerőművek a működésük vége felé közelednek. A kormányok azzal a hatalmas problémahalmazzal, amit a nukleáris hulladék és az óriásira rúgó költségek okoznak, nem tudnak mit kezdeni, ezért a legtöbb európai országban már nem építenek új atomerőműveket.

A kiadványban az Egyesült Államokban, Finnországban és Kelet-Európában épülő valamint nem épülő reaktorok példáján keresztül mutatják be azokat - a nukleáris ipar által elbagatellizált - tényeket és alábecsült adatokat, amelyek a nukleáris ipar az atomenergia mindenekfelettiségét hirdető tanait árnyalják vagy totálisan cáfolják.

A konferencián nemzetközi trendekrol, a külföldi kormányok beruházási óvatosságáról, erőműépítkezések leállításáról, a nukleáris energia gazdaságosságáról, a paksi reaktorok biztonságosságáról angol és osztrák szakértők tartanak előadásokat. Angol, magyar szinkrontolmácsot biztosítunk.

Az atomenergia esélyei a XXI. században

Nemzetközi konferencia

2008. április 23., 10-14 óráig,

Aranytíz, 1051 Bp. Arany János u. 10. Leonardo terem

Program:

Megnyitó

Az atomenergia esélyei a XXI. században című kiadvány rövid bemutatója

(Perger András, Energia Klub)

Az atomenergia gazdasága (Steve Thomas, Greenwich Egyetem, Services International Research Unit)

A VVER típusú reaktorok biztonsága (Wolfgang Kromp, Bécsi Egyetem, Kockázatkutatási Intézet)

Atomenergia és klímaváltozás (Kardos Péter, Energia Klub)

6 komment